Nissan USA csoportképe 1963 júniusában, Yutaka Katayama középen
A Datsun-ok első bemutatásáért és a márkakereskedői érdeklődések fogadásáért Koichi Iwata a Nissan
export divíziójának vezetője volt a felelős. Az ezt követő téli kiállításon, amikor is a szedanokat,
pick-up-okat és roadstereket mutatták be még ennél is több érdeklődő jelentkezett.
Az első autó szállítmány 1958-ban érkezett a napfényes California partjára, Datsun 1000, PL210
négyajtós szedanok formájában, amelyek 60m3, 37 lóerős motorral $1695-os áron kerültek forgalomba.
Ez a típus két karosszéria hosszban is választható volt, amelynek PLG220 mini pick up változatából
mindössze 10 került gazdára Amerikában. A Road and Track nevű autósújság '58 decemberi számában
megjelent elemzése szerint az autók stílusban átmentek a szűrön, a motort viszont a "melankólikus"
jelzővel illették.
Kezdeti időkben a Nissan részére a Mitsubishi végezte az importőri tevékenységet, valamint a
North Hollywood-i Woolverton Motors a nyugati parti a Forest Hills-ből, New York-i Luby-Datsun pedig
az északi parti terjesztést. Az 1958-as eladási számok alig haladták meg a 83-at.
Az első hivatalos Datsun márkakereskedő a San Deigo-i Ray Lemke volt. Lemke a Kóreai háborúban
is szolgált és ismerte a kicsi, de munkabíró Datsun pic-up-ok pozitív aspektusait is. Lemke az
első Datsun 1000-es személyautóját bizományosi értékesítési darabként még a Woolverton Motors-tól
kapta.
Elsősorban autószerelő és csak másodsorban autókereskedő Lemke, el volt ragadtatva Datsun sedan
stílusától. Hivatalosan 1958 Október 8.-ától kezdte márkakereskedői pályafutását. Ő volt az, aki
csak hosszú kitartó próbálkozás után tudta eladni az első Datsun teherautót Amerikában.
|
1958 meghozta a Datsun racing csapat első győzelmet is. A Datsun 210 amit "Fuji-Go"-nak kereszteltek
megnyerte Austral Mobilgas Trial rally-t, a másik induló csapat pedig a negyedik helyre érkezett. Az
Ausztrál rally csapat vezetője a cég egyik beosztott marketing vezetője Yutaka Katayama volt.Ez a
győzelem Japán szerte hatalmas esemény volt, hiszen az országnak nem sok örülnivalója volt a II
Világháború veszteseként. Katayama és a győztes csapat egy pillantás alatt nemzeti hős lett,
körutazásokon mutatva be járgányukat, mesélve élményeiket ország szerte.
Ettől az időtől a Nissan-nál is, mint más gyártónál elkezdték a műszaki fejlesztések platformjaként
használni az autó versenyek eredményeinek adatait is
|
|
A 43 lóerős motorral szerelt Datsun 310 Bluebird (kék madár) 1959-ben csak Kaliforniában volt
megvásárolható. A 310-es jelzésű kétajtós pick up és furgon szintén erre a bázisra került
1960-ban, úgy mint későbbi Nissan Patrol-ok is.
|
A Fairlady SPL211, és aPL310 Bluebird
1959-ben hozzájárult az amerikai eladási számok 1290 unitra emelkedéséhez.
Az SPL211 az előző 210 sedan platformra, megerősített fiberglass elemekből épült 4 üléses nyitott
és hard top változatban, maximális 70km/h sebességet elérve. Stílus elemeiben az Austin-Healey
roadsterhez hasonlított.
|
|
A Nissan Motor Corp U.S.A 1960 szeptember 28-án a Kaliforniai Gardena-ban, a 137 East Alondra Bvd
cím alatt alakult meg, a nyugati területért felelős Yutaka Katayama, a Newark-i New Jersey-ben
pedig Soichi Kawazoe az északi területek felelősének vezetése alatt.
Ennek előtte a Nissan irodája Mobil Oil Company épületének 7. emeletén volt, amely otthont adott
Mr K.-nak, egy mérnöknek Mr. Zaitsu-nak és egy kisegítőfiúnak.
Az átköltözés eredetileg Mr K ötlete volt aki kifogásolta azt hogy miként lehet a 7.emeletről
valami olyasmit eladni ami az utcán gurul.
1960 eladási számok 1640 körül zártak...
Nem csak a központ de az importálási jogok is áruházásra kerültek a Mitsubishi-től a Marubeni America
cégnek, amit a keleti és nyugati értékesítési divíziójó megalapítása követett.
Yutaka Katayama story-ja igencsak érdekes. Ő mint egy innovatív gondolkodású Japán Keresztény
mindig is a Nissan fekete báránya volt. 1950-ben megalakította az első Japán sport autó clubot.
A saját maga által tervezett forradalmi autójával "The Flying Feather"-rel (kb repülő pehely)
pedig körbeversenyezte hazája útjait. Mr K abban az időben a Nissan marketing osztályán dolgozott,
ahol egy Japán hős lett miután Auszráliában győzelmet ért el az általa szervezett rally csapat. Ezt
követően a cég Amerikába küldte, egyrészt azért, mert beszélt angolul és mint diák nem egyszer
volt már Amerikában, de a legvalószínűbb az, hogy a konzervatív executívok kicsit távolabb akarták
látni otthonról, miután Ausztrál tartózkodása alatt különben is másnak adták pozícióját
A kezdeti időkben, Yutaka Katayama LA Japánok által lakott területeit járta, hogy úgy próbálja
népszerűsíteni és eladni a Datsun-okat az emigránsok, valamint a farmerok számára akik a szakadt
kistehert "good deal"-ként (jó üzletként) üdvözölték.
Arról ugyan nincs feljegyzés hogy Katayama eladott e valamennyi autót ezeken a kirándulásokon,
de az bizonyos, hogy maga is kézbesített autókat márkakereskedéseknek....egy másik Nissan-os
kíséretében aki azután visszafuvatozta Őt a Gardena központba.
Az első időszakokban a Datsun márkakereskedők élete rémálom volt, hasonlított egy cirkuszra,
harcolva az eladási számokért. Számos Datsun került gazdára autóparkolókban, benzinkutaknál
és gazdaságos autó szupermarketeknél.
Ezek a szupermarketek multi-brand autóértékesítők voltak, mindenféle keverék, olcsó külföldi
és hazai autót árulva, amelyeknek a nevére manapság csak az igazi autómániákusok emlékeznek.
1961-ben a Nissan-nak csak három márkakereskedés volt a listáján amiből egyik Wally Tucker
Datsun volt az egyetlen túlélő exclusive kereskedés. (Lemke ekkor még multi-brand kereskedő
volt) Egy másik kereskedő például főállásban sírásó volt, aki munka közben a temetőnél
árulta "portékáját", vagy egy másik, aki hogy megtarthassa státuszát az éves egy kötelező
eladását mindig a felesége nevére teljesítette. Később azonban jelentős sikereket ért el a
farmereknek eladott teherautók nyereségeiből, ami hozzásegítette igazi kereskedésének megépítetéséhez.
Más értékesítők családi házaik garázsait használták szervizcenterként.
Nissan Mexicana SA de CV 1961-ben alakult, a Nissan Canada 1964-ben, majd 1966-ban a Nissan
Ausztrália. Datsunok japánon kívül is gyártásra kerültek először Taiwan-ban 1959-tól, Mexicoban
1966-tól, és Peruban 1967-től. Ausztráliában szintén számos Datsun készült.
Nissan eladás Skandinábiában és Európában a hatvanas években kezdődött, először azokra az
országokra koncentrálva amelyeknek nem volt saját autógyártásuk, majd mozdultak tovább
Németország és Franciaország felé.
|
1961-ben a Nissan beszüntette a Nissan 1000 exportját Amerikában, amely addigra 60 márkakereskedésel
rendelkezett. Az éves típusok átnevezése során a 310 Bluebird pl311 lett, a roadster pedig spl213.
Ugyanakkor megjelent a roadster-ek következő evolúciója is az SP310, amely Tokyo-i autó show
kritikával fogadott példánya volt. Az s200 szériájú roadsterekből öszesen 500 példány készült,
aminek amerikai eladása egészen 1962 elejéig folytatódott.
|
|
A 62-63 modell év szintén nem sok változást hozott a Bluebird számára, pár krómozott elem felszerelését
kivéve, ami után a p312 szériaszámot kapta. Érdekességként említhető meg, hogy ezeket az autókat
Amerikában a legbiztonságosabb import autóként reklámozták, mivel több száz kilóval volt nehezebb mint
a hasonló versenytársaik.
|
Az 1963-as roadster, a Sports 1500 spl310 néven került forgalomba, és a
tervezett 3 üléses változatot már félúton a sorozatgyártás előtt 2 ülésesre módosították. Formájában
ez az új kiadású roadster már sokkal jobba hasonlított társaira (MG, Triumph) mint a megelőző 200-as
szériára.
|
|
Albrecht Goertz Nissan-hoz szerződése egyben egy új korszak kezdetét is jelentette. 1963-65-ig terjedő
időszakban vezetésével több project indult meg, többek között a 2000GT is amely a Yamaha-val közösen
szerveződött, majd halt el amikor az általuk kifejlesztet motor nem felelt meg a Nissan elvárásainak.
A project ugyan abbamaradt, tervei azonban nagy hatással voltak a későbbi 240Z kialakításában. Nem
beszélve a konkurenshez átszerződött tervező vezetése alatt kialakított és sikerrel gyártott
Toyota 2000GT-ről.
|
1963 szeptemberében megérkezett a Bluebird 410amelynek körvonalai a híres Olasz
Pininfarina tervezőiroda keze-nyomát viselte magán, annak ellenére, hogy továbbra is "unit body" autó volt.
|
|
1966 januárjában a Nissan egyesült a Prince Engineering-el, amely magas szintű technikai szakismerettel
de annál gyengébb üzleti és menedzsment gyakorlattal rendelkezett. Már eddig is számos kiemelkedő autót
terveztek a Nissan számára, mint a Sylvia és Gloria szedánok és a r380 sport prototípusai. Ez az
egyesülés a Japán Külföldi Kapcsolatok és Gyáripari Minisztérium (MITI Ministry of International
Trade and Industry) "javaslatása" jött létre, amely jelentős befolyással bírt a nyersanyagok
elosztásának és az ipar fejlődési irányának meghatározásában.
Amennyiben úgy értékelték, hogy valamelyik cég folyamatos eredményeket mutat fel, maximális
kedvezményeket kaphattak, de ha kockázatok merültek fel, a MITI minden különösebb lelkifurdalás
nélkül engedte tönkremenni a céget. Szerencsésebb esetben egyesítési javaslattal élt.
Az MITI kezdeményezőkészsége jelentősen járult hozzá a 60-as és 70-es évek autóipari boom-jához
valamint Japán a nehézipari országból az elektronika országává alakulásához.
A Prince és a Nissan kapcsolata nem volt újkeletű, hiszen, aktívan működött közre az Austin
kinézetű autók stílusától való megszabadulásban is. Nem csak egy gyárral gazdagodott a Nissan
az egyesülés eredményeként hanem egy sor teszt pályával is.
Miután a Pince mérnökei alaposan tanulmányozták az Mercedes motorját megtervezték saját kis
csinos SOHC motorjukat. Ugyanakkor jelentős gyakorlatot szereztek az optimális szilárdságú és
könnyű karosszériaelemek elkészítésében, amely elengedhetetlen szükségszerűséggé vált az
ujjászerveződött Fairgady GT project számára is
|
|
Az első modell újjászületése az L szériájú motorok sikeres gyártásának beindítása volt 1965 októberétől,
a Cedric Sedan-ban alkalmazva L20 néven. Ez már egy valódi Prince motor volt, amelynek prototípusa pont
az egyesülés időszakára készült el.
A kialakításához alapul szolgált a Nissan U20 Austin bázisú motor, amelyre egy Mercedes bázisú fej és
egy átalakított 1600 roadster blokk került, amelynek eredményeként összeállt egy 150 lóerős motor. Ezen motor
kifejlesztése és alkalmazása egy technológiailag új időszak kezdetét jelentette.
Sikerek eredményeként hivatalosan is létrehoztak egy olyan diviziót amely amerikai autóversenyző
csapatokat látta el ezekkel a motorokkal.
Az 1600 és 2000-es szériák voltak a Nissan legsikeresebb Roadsterei
1967 szintén jó év volt, mint a roadsterek mint roadsterek mint a Bluebird 411-ek
számára. A Bluebird RL411SSS már a twin SU 1595 cc R szériájú motorral lett szerelve, amely 96 lóerőt
pumpált ki magából és első tárcsafékkel volt szerelve. Opcionális 3 sebeséges Borg Warner automata
váltóval és egy tonna extra új aprósággal együtt amit a standard 411 nem tartalmazott. Mindez könnyen
elérhető volt a helyi Nissan kereskedésekben $1846-ért.
Miközben az év márciusában a Fairlady 2000 SR311 is begördült Amerika utjaira.
...és ez a pont ahol a Z story megkezdődik
|