 |
 |
 |
 |
 |
||
 |
||||||
 |
contact: info@zclubhungary.hu |
|||||
|
||||||||||||||||
 |
 |
 |
 |
|
 |
Erős de nem túl fürge háború utáni DC-3 Roadster A háború után 1947-ben mint a Nissan alapítót Yohisuke Ayukawa-t, mint az elnököt Shoji Yamamoto-t, az Amerikaiak menesztették a cég éléről. Ennek következtében Taichi Minoura lett az elnök, aki nyakig merült a Munkás Szakszervezetekkel vívott egyezkedésekbe, ami által a Nissan növekedése a következő tizenöt évben igencsak visszahanyatlott.Minoura nem volt egy pénzügyi géniusz sem, ezért a Japán Iparági Banktól kért segítséget a pénzügyek intézésére. Erre a felkérésre érkezett a céghez 42 éves ambiciózus bankár Katsuji Kawamata aki ugyan nem sokat értett az autókhoz, de annál gyorsabban megtanulta gyűlölni a Nissan szakszervezetének fejlődés gátló akadékoskodásait. A legtöbb japán üzem hasonló körülményekkel került szembe, amelynek eredményeként számos felszabdalásra került, mint Fuji Sangyo group amely később Fuji Heavy Industries (a Subaru gyártója) néven újraegyesült. Hasonló sorsra jutott Tachikawa Aircraft, ami később Prince Motor Co lett és még szerepe lesz későbbi történeteinknek A Yokohamai Nissan gyár ugyan elpusztult a II Világháborúban de 1946-ra a megszálló amerikai csapatok újjáépítették. A megbízott irányító Gorham vezetésével az üzem megkezdte a teherautók gyártását, amelyet követett a személyautóké is 1947-től a Datsun Thrift szériával, ami hasonlatos volt az amerikai Crosley mini autóra. A Nissan következő lendületét ismételten az amerikai hadseregtől kapta, amikor is a Koreában megkezdődött háború szolgálatában több Datsun Mini teherautó látott el szállítási feladatokat. 1950-ben visszatért az amerikaiak által menesztett Genshichi Asahara aki Kawamata és a szakszervezetek támogatásával leváltotta Minoura-t az elnöki poszton. Ebben az időben a Datsun számára újra indult az autóversenyzés időszaka az új DC-3 roadster a Z generáció nagyapjának gyártásával. Ezen évek egyik legfontosabb fejleménye az Angol Austinnal aláírt licence megállapodás véglegesítése, amely eredményeként megindult az Austin A40 építése. Ezek az autók Japánban készültek néhány eredeti Angol komponens felhasználásával. 1953-54-es munkásmegmozdulások kis híján csődbe sodorták a céget. Ami után a Nissan vezetés a Japan bankároktól támogatott Katsuji Kawamata irányításával elkeseredett csatározásba kezdett a munkástanácsok vezetőjével Tetsuo Masuda-val. Ennek eredményeként új vállalati szakszervezet alakult az ultra radikális munkásvezetők kiszorításával. A győzelem elhárította az akadályt egy produktívabb termelési eredményeket elérő Nissan fejlődése elől.
1950-ben a totál 865, 1955 több mint 7800, 1957 több mint 20,000, 1959 több mint 32,000, ami 1960-ban elérte a 66,000 autót, amiből közel 5000 exportra ment. A Nissan így a hatvanas évekre olyan pozíciót harcolt ki magának, amellyel megérett az újabb piacokon való megjelenés lehetőségére. "Fel Datsun irány Amerika!" |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A háború utáni időszak:
Újáépítés külföldi segitséggel
