|
|
 |
 A harmincas évek:
a Világháború árnyékában
Az Osaka gyártelep a 20'-as évek végén 30'-as elején
| 1930-tól a DAT visszatért az automobilok világába a model 91prototípusának
sorozatgyártásával 1930 Datsonnéven. Nem sokkal ezután a céget átvette a
Tobato Imono Company, Yoshusike Ayukawa vezetésével.
Ayukawa-t és William Gorham-ot hosszú távú barátság kötötte össze a közös álom az igazi sorozatgyártású
japán autó megvalósításában is. Mindezek szemelőttartásával William Gorham visszament Amerikába, helyi
szakértők felfogadására a Japán szakemberek továbbképzésének megoldása érdekében.
Ditroiti vizitálása során jutott tudomására az éppen akkor felszámolt Graham Paige üzem bezárása,
aminek gyártósorát Ayukawa-val történt rövid konzultáció után meg is vásárolt majd átszállítatott
Japánba, hogy felálíthassa Japán első ilyen berendezését. A Datson-ok mint a többi Gorham autó is igen
közkedvelt voltak a Japán taxi-vállaltok között.
|
|
|
Ez időben került sor arra a sajnálatos eseményre, amikor is a már megismert és megszeretett név
a Datson megváltoztatásra került Datsun-ra mivel Japán fordításában kissé a szerencsétlenül hangzó
"veszteséges" kifejezésre hasonlított.
Tobato Imono Co. hozta fel a névváltoztatás lehetőségét Dat-"sun" –ra mint egy a Japán felkelő nap
motívumát beépítve az emblémába 1932 modell évtől.. Elkerülve a -"sun" által remélt szerencsétlenséget
ami éppen az aktuális hurrikán rombolása során szinte teljesen a földdel tette egyenlővé az éppen
befejezett új gyártó-csarnokokat. 1933 Datsun-nál alkalmazták először a
motorház díszítő ornamentként a nyulat utalásként a "datto" jelentésre.
|
|
TIC 1933-ban eladta Osakai gyárát és egyesült a Nihon Sangyo Co-val és újrakezde működését Yokohama-ban
kissé átalakitva Jidosha Seizo, névre amelyet azután ezt is lecseréltek Nissan Motor Company-ra 1934.ben.
A Nissan név pedig a cég a Nihon Sangyo Japán értéktőzsdei bejegyzésének rövidítéséből a "Ni-San"-ból
ered amelyet Ayukawa így megtartott ebben a pozíciójában és kezdte azt alkalmazni az újonnan kiadott
automobilokon.
A kezdeti időkben a Nissan háttérben tartva magát, pótalkatrészeket gyártott a Ford és GM számára akiknek
éppen kifelé állt a rúdjuk Japánból a hatalomra került militarista kormány kellemetlenkedése miatt.
1935-tól azután beindult a teljes produkciós vonal amely megkezdte a : roadsterek, sedanők, phaetonok,
teherautók, buszok termelését a kópiák teljes körű kiszorításával Yokohama-ból. Szinte valamennyi
William Gorham tervezőirodájából került ki.
| The Datsun mini-je az Austin 7 Nissan verziója szinte valamennyi
Taxis cég kedvence volt. Ez az autó kis hijján bajba is sodorta a vállaltot amikor Herbert Austin
egy példányt importált Ausztráliából, hogy talál e indokot egy copyright csalási per alapjához.
(Ebből a típusból 30 darab lett importálva Ausztráliába ahol a felépítményt helyben készítették)
Átvizsgálva az autót az Angolok végül is ugy találták hogy számos alkotóelemében eltér az Austin-tól
amely alapján azután elálltak szándékuktól (Állítólag ez a példány ma is egy dél angliai muzeumban áll)
|
|
Assembly line circa 1935, plus an early mini truck
1936-os változások során a Nissan gyártmányok mellett megjelentek az első Graham-Paige tervezte
autók is. Ugyanakkor a Ford és GM modellek fokozatos visszaszorulása után azok gyártása be is
szűnt Japánban 1937-től.
| Japan katonai nyomására nem túl aktívan reflektáló Ayukawa és Gorham ezidőben kissé kiesett
a kegyekből, mert nem osztották a véleményt miszerint csak katonai teherautókat kellene gyártaniuk.
Válaszul a felhívásra megjelentették a 6 hengeres luxus szedánjukat ami a Graham-Paige "Crusader"
mintájára épült.
Ezen autók elkészítésére egyenesen Amerikából hozatták a szerszámokat és a formákat. Ez a 85
lóerős "monstrum" először nem mint Datsun hanem mint Nissan Modell 70
néven került forgalomba. Folyamatos gyártása egészen 1940-ig folytatódott |
|
A személyautók gyártása az 1938-as évtől kezdett visszaszorulni az állami teherautó-gyártási támogatási
szubvenciólk erősödésével, és nem is változott a helyzet egészen a háború végéig.
William Gorham látta a közeledő háború első jeleit, ezért fiait visszaküldte Amerikába. Ő és felesége
viszont hivatalosan is Japán állampolgárokká váltak 1940-41-ben. Ugyan ezen időszak után is nem
hivatalos és teljes fizetésű tanácsadója volt a Nissan-nak, a háború szinte teljes időszaka alatt
háziőrízet alatt állt.
A Nissan végül is eleget téve a háborús erőfeszítéseknek a Graham Paige tervek alapján a Modell 80 2.5
tonnás kettő és négytengelyes katonai teherautókat gyártott katonai megrendelésre. Ugyan ezek a kettő
és négy tengelyesek nem voltak túlzottan erős motorral ellátva, ezért kb csak max 60 km/h sebességgel
haladntak. Ennek ellenére mindezek a járműveket igen jól hasznosították Manchuria-ban a Japán csapatok
előrehaladása során, katonák és utánpótlásuk szállítására. A modell 80 továbbfejlesztése helyett inkább
visszaálltak a modell 180-ra, ami továbbra is egy lassú jármű maradt. A nehézteherautók gyártása mellett
repülőmotorokat is gyártottak a háború szolgálatában.
1944-ben a Nissan átnevezte magát "Nissan Heavy Industries" amit igy meg is tartottak egészen 1949-ig
30's and 40's
|
|
