|
A munkahelyekről elszabadult paripák lovasai a péntek délutáni lemenő nap sugarainál
az udvaron felállított nyersfa asztalokra felsorakoztatott üdvözlő folyadékokkal
koccintgatva várták be egymást a vacsora előtti üdvözlő "tósztolás" szertartása során.
Az érkezést követő lazítást csak az első turnusért érkező kisbusz szakította félbe,
hogy a város másik felének szőlődombos oldalába épített présház-tanyák egyikéhez szállítsa
a jókedvre derült társaságot.
S míg a második fordulóra a szállásnál várók az üvegek tartalmát pusztították, a már
megérkezettek a friss pogácsák kóstolgatására összpontosítottak.
A borkóstolás szertartására az ebédlő alatt megépített hosszúkás pince végén kialakított
kerek társalgóban került sor, amely során nem csak a háziak, de pár más, helyi nevesebb
bortermelő nedűjét is megízlelte a csapat, a háziasszony szakszerű magyarázata kíséretében.
Igaz a felkínált borok nagy izgalomba nem hozták a kóstolókat, de a pohárba kiöntött
borokból ettől függetlenül nem sok került a felajánlott gyűjtőedényekbe.
A pincében lehűlt lelkesedés annál nagyobb hőfokra emelkedett a felérkezést követően
asztalokra feltálalt pörköltes tálak látványára, melyek kiürítése különösebb noszogatás
nélkül vette kezdetét.
Az étkezést követő beszélgetés, a maradék borok elfogyasztása és visszabuszozás után
a csillagos éjszakában ki-ki kedve és tűrőképessége szerint folytatta az esti partizást,
vagy éppen szenderült álomra a tiszta erdei levegő és az elfogyasztott ételek-italok
bágyasztó simogatásától.
Amíg a hosszúra nyúlt éjszakai pihenő után főszakácsunk a közösségi reggeli előkészítésével
bíbelődött, a körülötte toporgó koffein-függők a délelőtt beszerzett Z-Club kotyogó
számtalan alkalommali kipróbálását szorgalmazták.
Mire a társaság a beszerző körútról visszaérkezett, a vége is befejezte reggelijét, az
eleje pedig már útra készen állt, hogy a gemenci erdőgazdaság kisvasúján tegye meg
bemutatkozó körútját.
Amíg a vonatosok a kisvasút végállomásánál a retúr útra várakoztak, a lemaradtak a
szabadidőpark állatóvodájánál töltötték el a várakozás perceit, s csodálták meg azokat
a két- és négylábú - köztük számos örökbe fogadott - jószágot, melyek paradicsomi
környezetét állatbarát gazdájuk komoly precizitással szervezzett meg.
Így hát találkozhattunk a cirkusztól kiszuperált egy púpúkkal, az önismereti válságban
szenvedő skizofrén kismalaccal, aki a szamarakkal múlatta legszívesebben idejét, de
voltak szép számmal törpe malacok, harci kakasok és számos más szabadon őgyelgő négy
és kétlábú is.
A csapat kiegészülését követően állatbarát házigazdánk halakkal bőségesen ízesített
szabadtűzőn előkészített halászlevével töltötte ki a szabadtéri programoktól feltámadt
éhséget.
A szombat délután élvezeteinek folytatásaként egy ártéri tanulmányút került beiktatásra
a bőséges ebéd lejárása és a vacsora helyének előkészítése érdekében.
A zöldek és barnák milliónyi árnyalatában pompázó Duna-parti ártér, mint a természet
csodáinak látványával betelni nem tudó éhes szemek, mint a fotózni vágyók számára
egyaránt felejthetetlen élményt nyújtott.
A nap utolsó programjaként ismételten felkeresett vendégfogadóban feltálalt csülkös
töltött káposzta hazai ízeivel a hétvégi gasztronómiai kirándulás utolsó hiányzó
kockája is a helyére került. Igaz hogy ennek élvezetére nem sok időt hagyott a csapat
azon része, amely fejvesztve vitette magát a legközelebbi TV elé...de többiek számára
így is jutott elég idő a vacsora megülésére...
A vasárnap reggeli csoportok távozását követően a visszamaradottak délelőtti
programként erdei vasutazást és a maradék ételek elfogyasztását iktatták be, melyeket
követően kényelmes menetben indultak vissza telephelyeikre a délutáni napsütésben.
Viszlát az októberi szilvásváradi évadzárón!
S.SZ
|

|