|
A vénasszonyok nyara utolsó pillanatinak is búcsút intve - amikor az őszi ég megnyíló
szürke fátylai között átszűrődő napsugarak bágyadt simítása utoljára örvendezteti meg
a klub tagjait - érkezik el az évadzáró találkozók ideje.
Ezen közös főzőcskékkel egybekötött események keretein belül utoljára nyílik alkalom
arra, hogy az év utolsó nagy kacagásai mellett visszaemlékezzünk az együtt végigjárt
úti kalandok legemlékezetesebb pillanataira, s átbeszéljük az előttünk álló téli
időtöltések Zé mentes programjait.
Idén sem volt ez másként, amikor is - három év után ismét visszaérkezve - az ország
egyik egész évben látogatók zsibongásától hangos pisztrángos völgyébe, a Szalajka
gyorsfolyású patakjától kettészelt barátságos kis faluba, Szilvásváradra látogatott
el népes csapatunk.
Szakítva eddigi szokásainkkal, nem egy helyről hosszú konvojban, hanem az ország
több helyszínéről külön-külön, kisebb "hordákba" verődve indultak az autóink, a
péntek délutáni munkavégzést követően.
A horizont alá süllyedt Nap szürkületében egymás után érkező kis csoport tagjait
kristálytiszta éles hegyi levegő és a helyi vendéglátónk fogadta, kellemesen befűtött
szobáik kulcsaival.
Az autók csomagtartóiból előkerülő üvegek tartalmából minden érkezőnek külön áldomás
dukált, s mire az utolsó autó is befutott, a tábortűz vörösen izzó farakásai körül
melegedő és a rotyogó Chilis bab látványától megittasult csillogó szemű társaság korgó
gyomrának kórusa zengte a refrént a ropogó tűz dallamához.
S így folyt tovább az evésnek, ivásnak és vidám beszélgetésnek "folyamattya", mígnem
éjfél környékétől fél kettőig folyamatosan - a szűnő befogadó és tűrőképesség
következményeként - az elszállingózás vetett véget az első nap esti összejövetelnek.
Az esti dáridót követő reggelen volt, aki a csípős friss levegőn házkörüli egészségügyi
sétát követően, volt, aki mindezek nélkül botorkált a reggeliző asztalokhoz, amelyeken
virslikkel és egyéb reggeli alapanyagokkal megrakott tálak sorakoztak.
Az elmúlt év "kínos" tapasztalataira emlékezve a délelőtti kirándulás kímélő jelleggel
került megszervezésre, s mindössze egy 20 perces vonatozást és némi síkvidéki sétát
tartalmazott.
Míg a téli ancúgokba tekert testek a Bükki Nemzeti Park keskenynyomtávú vasúti szerelvénye
légkondicionáltan téliesítetten zárt kocsijának fa padjait szorosan benépesítve egymás
melegében sütkéreztek, a döcögés közben farkas szemet nézhettek a sarokban meghúzódó
dobkályha rezzenéstelenül kimért hideg tekintetével.
A tetthelyre érkezést követően csapatokra szakadt társaság megkezdte egészségügyi
sétáját visszafelé a Szalajka patak gyéren csörgedező folyása mellett kanyargó sétaúton.
A sétaút legnevezetesebb részénél, a lépcsős vízesésnél, a természet önnön szépségére
hívta fel a figyelmet, a hátizsák mélyéből előkerült mézes cseresznye pedig a lelkek
melegítéséről gondoskodott.
A friss levegő paskolásától pirospozsgásan faluba visszaérkezőket a bodegák ablakain
feléjük szálló lángosok ínycsiklandozó invitálása fogadta, mely lehetőségek sorában a
forralt borok beöntése sem maradhatott el.
A sétát követő délutáni időtöltés lehetőségei közül többen a délutáni szunyókálás
élvezetét választották, de a szorgosabbja a club szakácsa és szakácsnéi vezetésével
az esti hús-fieszta előkészítésén dolgoztak.
A napközbeni elfoglaltságoktól megfáradt testek regenerálódása a fenséges ízek mámorának
kényeztetésese ellenére sem történt meg a várt gyorsasággal, aminek következményeként a
tizenegyes híreket többen már csak az álomtündér felolvasásában hallgathatták.
Az évad utolsó konvoj menete a vasárnapi reggelit követően Aggtelek felé vette irányát,
hogy a nyári osztrák kirándulás alkalmával meglátogatott cseppkőbarlang után hazánk
egyik legszebb látványosságához leereszkedve az évadzáró csoportfotót az aggteleki
cseppkőbarlang koncerttermében készíthessük el.
Miután egyik ifjú Z klub-lányunk a porondon szólistaként próbálta ki énekével a
koncertterem mesze földről híres akusztikáját, összeállt csapatunk rendhagyóan különleges
csoportképe is elkészült...
A hatodik éves szezon mérlegét megállapítva elmondható, hogy ismételten szebbnél szebb
tájakon jártunk, sok ezer kilométert vezettünk le együtt, miközben számos örök élménnyel,
barátsággal, és idén először értékes elismerésekkel is gazdagodhattunk.
Ezen évadzáró kirándulást követően hivatalosan is bezártnak tekinthetjük a 2009-es Z
sportautó szezont!!
Z Boss
|

|